A Politicohoz eljutott dokumentumok szerint az Európai Unió új szankciócsomagja „meg akarja bénítani” az orosz hadiipart az által, hogy 169 olyan vállalatot szankcionál, melyek részt vesznek az orosz haditechnika fejlesztésében és gyártásában.
Eric Mamer szóvivő szerint a kormány bűnbakként használja a magyarországi üzemanyaghiány és a benzinárstop kivezetése ügyében az Európai Uniót, csakhogy Magyarország mentességet élvez az olajembargó ügyében.
A szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen ellenkezését jelezte Magyarország a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, illetve az Ukrajna és más országok fegyverellátására szánt uniós alap megduplázásával kapcsolatban – tudta meg a Financial Times. A lap két vezető uniós diplomatát is megszólaltatott név nélkül, akik azt érzékeltették, hogy kezd fogyni a türelem a magyar túszdiplomáciával kapcsolatban, amely az EU-pénzek terén a minél jobb helyzet kizsarolását célozhatja, és egyúttal azt is vázolta, hogy a péntekre várt európai bizottsági helyzetértékelés megnyithatja az utat a patthelyzetből kivezető út előtt.
Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára - jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Az Európai Unióban teljes megalapozottsággal kell döntést hozni a magyar helyzetről - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden azzal kapcsolatban, hogy több EU-tagállam, köztük Németország arra kérte az Európai Bizottságot: frissítse fel korábbi értékelését a jogállamisági mechanizmussal összefüggésben.
A globális minimumadó második pillérében a 9%-os magyar társasági adót 15%-ra kellene emelni, ami „magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését” – rögzítette a mai uniós pénzügyminiszteri tanácsülés után kiadott közlemény szerint Varga Mihály.
Amint azt tegnap délután saját információink alapján előrevetítettük, ma be is következik: nem lesz ma döntés az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén a magyar felzárkóztatási források felfüggesztésének ügyében – írták percekkel ezelőtt névtelen uniós forrásra hivatkozva brüsszeli tudósítók a Twitteren.
A német és a francia kormány, illetve a kelet-közép-európai országok afelé tolják az uniós döntéshozatalt, hogy mérsékeljék az Európai Bizottság által felfüggeszteni javasolt 7,5 milliárd eurónyi kohéziós pénz mértékét, cserébe Magyarország remélhetőleg feladja vétóját az ukrajnai támogatási programmal, illetve a globális minimumadó rendszerrel szemben - derült ki a Politico ma reggeli hírleveléből. Azt is vázolják, amit mi már tegnap délután megírtunk saját információink alapján, hogy ma nem valószínű döntés a pénzügyminiszterek ülésén a négy ügyben.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
A hétvégén is megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság a tagállamokkal arról, hogy mi kerüljön a kilencedik uniós oroszellenes szankciós csomagba, amelyről a tanácsi döntés várhatóan egy héten belül megszületik – tudta meg a Politico.
Az év végi zsúfolt európai politikai naptártól függ, hogy a tagállami vezetőkből álló Tanács mikor és miként foglal állást az új típusú feltételek teljesítéséhez kötött magyar helyreállítási tervről, és hogyan dönt a kohéziós források egy részének felfüggesztéséről. Számunkra a tét nagy, a helyreállítási tervhez 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás tartozik, a Bizottság zárolási javaslata pedig 7,5 milliárd euróról szól.
A Népszava értesülései szerint a tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei jövő keddi brüsszeli ülésükön várhatóan nem fognak szavazni a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának felfüggesztésére vonatkozó javaslatról, ami mintegy 3000 milliárd forintot érint.
Hónapok óta arra vártunk, hogy decemberben felszáll majd a füst az uniós pénzekkel kapcsolatban, akkor pedig a kockázat kiárazódása a forintot is segítheti. Sokan 30-50 egységnyi erősödést vártak a bejelentés után, azonban felemás alku született, hiszen lehet ugyan megállapodás, de a pénzek folyósítását további kemény feltételekhez köthetik. Ezzel pedig még hónapokig fennmaradhat a bizonytalanság, kérdés, meddig tart majd ki a piac türelme.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Bár az Európai Bizottság elfogadásra javasolta a magyar helyreállítási tervet, de egyértelműnek látszik, hogy a források lehívása késlekedni fog, ami nyomást jelenthet a magyar adósbesorolás szempontjából a következő két évben – válaszolta a Fitch a Portfolio kérdésére. A hitelminősítő szerint a szerdai bejelentés után negatív piaci reakciókra lehet számítani, a forint ismételt gyengülése pedig az MNB inflációs küzdelmét is nehezítheti.
Az Európai Bizottság még a nyáron hagyta jóvá a lengyel PKN Orlennek a Lotos felvásárlását, a hírnek volt magyar vonatkozása is, mivel ahhoz, hogy a PKN felvásárolhassa szektortársát, eszközöket kellett eladnia, ezeknek egy részét pedig a Mol vásárolhatta meg. A legfrissebb hírek alapján sikerült lezárni a tranzakciót, ami során a Mol összesen 610 millió dollár értékben vette meg a Lotos Paliwát, ami a Lotos eolajtársaság tulajdonában lévő benzinkutak 80 százalékát üzemelteti.
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport – mind a tíz civil helyet betöltötték - közölte csütörtök kora délután az Integritás Hatóság. Ezzel egy újabb feltétel teljesült határidőre az EU-s pénzek kiszabadításához.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
